Nem, még nem láttam a filmet, viszont a második trailert már annál többször. Pedig nem tartozik ám a legjobban sikerült filmek közé a 30 évvel ezelőtti elgondolás. Az eredeti 1981-es alkotás Perseus történetét vitte vászonra: kedvesét, Andromeda hercegnőt kell a hatalmas és borzasztó erőket birtokló Medusa és az óriási Kraken karmából kiszabadítania. Persze ehhez az Isteneknek is lesz egy pár szava: Zeusz, Hádész és Poszeidón is kiveszi a részét a kalandokból. Hogy sikerül-e a félvér kalandornak a feladat, az természetesen a filmből majd kiderül...

Mai köntösben elnézve ezt a filmet, egészen álleejtős a látványa de kiindulva a '81-es elődből, egy jó nagy adag popcorn movienál többet nem nagyon fog tudni adni a végeredmény. Nyílván nem is az a dolga, hogy filozófikus kedvükben lévő embereket elégítsenek ki: az akció hátán lavírozva döngöl majd bele minket a moziszékbe a főszerepet játszó Sam Worthington. Mitológia és a modern technika találkozása: a feldolgozás két kézzel nyújtja majd Március 26-tól a szórakozást. Nyúljatok érte, megéri.

A Goofy mozifilm talán egyike a klasszikus Disney rajzfilmeknek, de kidolgozásában valamelyest eltér a filmstúdió által felépített "trendtől". Adott egy rendkívül népszerű és örökéletű főhős (Goofy) és lázadó gyermeke (Max) a film pedig lényegében (a történet mellékszálait nem tekintve) a két szereplő viszontagságos kapcsolatát mutatja be, nem titkoltan hajazva az emberi apa-fiú kontaktusra is. A párhuzamokat mindenki könnyen észreveheti.

A sztoriról: A kisebbségi komplexussal küzdő főhős szerelme az általa elérhetetlen Roxanne, a suli egyik visszahúzódó és szemrevaló teremtménye. Max célja nem is lehet más, minthogy megszerezze magának egy kis figyelemfelkeltő akcióval: kedvenc előadója, Powerline (Villanydrót) egyik klipjét rögtönzi az évadzárón. Az előadás azonban kudarcba fullad, és mielőtt Maxi "villamosszékbe kerülne" (ahogy az igazgató fogalmaz), Goofy úgy dönt, hogy menti a menthetőt és nyaralni viszi kicsi fiát, a Végzet tavához ahol az út veszélyeinél egy még nagyobb gond is fenyegeti a két szereplőt: a kettejük között lévő generációs szakadék, és a meg nem értettség. Hogy a végén Maxinak sikerül-e megtartania Roxanne-t magának, és hogy alakul Goofyval való kapcsolata, az természetesen kiderül a filmben...

Talán nem vagyok egyedül ezzel, de így 15 év távlatából (szörnyű még leírni is) visszanézve kamaszkorom egy szeletét hagytam a moziban amikor megnéztem a filmet. A felnőtté válás útjára tartó első lépések, a szerelem bolondító mámora, és a függetlenség irányába való vágyódás mind-mind átjön a Goofy movieban, azzal együtt, hogy pár helyen azért a bolondozásra is időt szakít és nem felejti el a főhősön keresztül felépített hagyományokat sem. Összességében azonban az előző generáció egy fontos kelléke volt a rajzfilm: legalábbis reménykedem abban, hogy sok fiatalnál célt talál ez a 90 perc.

8/10

A Becstelen Brigantyk (micsoda cím) volt az a film a tavalyi kínálat közül amit már a megjelenés napján megnéztem volna, de valahogy nem kerítettem sort rá (időhiány, túl sok munka, lustaság, stb.) Mondjuk már az első pillanatban elkövettem azt a hibát, hogy elvárásokkal ültem le a film elé. Nagyjából olyan dramaturgiára számítottam mint pl. a Kill Billben (hozzáteszem, ez részben azért teljesült). Másrészt meg pont, hogy nem.

Brad Pitt egy indiánvérrel átitatott tökös gyerek aki (lévén tombol a második világháború) zsidó katonákat keres egy francia küldetéséhez: nácikat kell legyilkolászni, megskalpolni, majd a hullájukat megerőszakolni (oké, ez utóbbit nem, de Tarantino filmjében egy ilyen se tűnt volna ki a jelenetek közül). Megkezdődik a nácivadászat, és ennek ezt egy-két jelenetben élvezhetjük ki. Az ominózus baseball ütős jelenetben nagyjából ki is merül a naturális megjelenítés, a többi keményebb pillanat bár Tarantino-s, mégsem mondanám, hogy ezzel tudták eladni a filmet.

Az öt részre osztott történetmesélés majdhogy ötféle történetet mesél el (de ez így konkrétan leírva mégsem igaz) aztán az egész szépen összeforr egy egésszé. A több mint két órás alkotás elejétől a végéig professzionális munka: minden egyes mellékszereplő, minden egyes részlet kontrasztos eredményeket mutat fel.
Az viszont a bolondnak is feltűnik, hogy a nagy és hatásvadász beharangozóhoz képest jóval másabb végeredményt kapunk. A nagy náciverések, meg gyilkolászások, na meg a hektoszámra fröcsögő vér (á la Kill Bill) itt nyomokban is csak alig található meg. Lehet, hogy hülyén hangzik, de mélyebb, érettebb és elgondolkodtatóbb ez a film mint eddig bármelyik Tarantino alkotás. Kezdve az elhangzó nyelvek változatosságán (angol, német, francia, olasz, mind profin) a gyönyörű fényképezői munkán keresztül a megszokott vágási technikán át nem kifelejtve a nagyszerű színészeket és azok jellemeit, párbeszédeit, mind-mind feledhetetlenné teszik az alkotást.

Ennek tetejébe pedig ott van az a nem kevés fordulatos jelenet, na meg a pofába való röhögés metódusa amely a moziban teljesedik ki Hitler és Goebbels között ("ez idáig a legjobb filmed Goebbels" - mire az a meghatódottságtól sírva fakad...). Ez nem csak a náci ideológia megcsúfolása, hanem minden olyan emberéé akik szűklátókörűen ítélkeznek bármi felett az életben. Nem várt meglepetés volt összességében a Becstelen Brigantyk, Tarantinotól. Szükség is volt rá, mert abszolút hiánypótló munka.

9/10

Komfortos menyország (The Lovely Bones)

IMDB:  6.7/10  15,244 szavazat

Tartalom (Port.hu): Az Oscar-díjas Peter Jackson új filmje Alice Sebold komoly irodalmi elismerést arató bestsellere alapján készült. Egy fiatal lányról szól, akit meggyilkoltak, és most saját mennyországából tekint le a családjára, ahol mindenki a maga módján próbál megbirkózni a szörnyű tragédiával - és a gyilkosára, aki sokkal közelebb van a családhoz, mint azt bárki is sejtené.

Peter Jackson legújabb filmje, amit ha hiszitek ha nem, de megkönnyeztem. Filmet utoljára talán kis koromban, az Oroszlánkirályt nézve könnyeztem meg, de ez a film mindent vitt. Egyszerűen GYÖ-NYÖ-RŰ!!! Senkit se tévesszen meg az IMDB értékelés. Ezt a filmet látni kell! Nem tudok mit felróni... talán az effektek lehettek volna néhol szebbek, de engem az sem zavart igazán.

Értékelés: 10/10

A Lazarus-terv (The Lazarus Project)

IMDB:  6.1/10  3,777 szavazat

Tartalom (Port.hu): Ben Newman volt elítélt új életet kezdett. Jó állása van, felesége és lánya szeretik és támogatják, többé nem akar kockáztatni, és elveszíteni mindent. Így amikor egy nap felbukkan otthonában Ricky, szintén börtönviselt öccse, és be akarja vonni egy könnyűnek ígérkező rablásba, nemet mond. Csakhogy munkahelyén az éppen érő előléptetés miatt ellenőrzik múltját, és amikor rájönnek, hogy ült, azonnal kirúgják.
Kétségbeesésében Ben beszáll öccse "balhéjába", ami katasztrofálisan sikerül: Ricky és egy őr meghal, Bent pedig halálra ítélik. De a halálos injekció beadása után a férfi ott találja magát egy elhagyatott úton a zuhogó esőben a nagy kérdéssel: életben van még vagy már halott? Egy arra járó pap felveszi furgonjával, és Ben ráébred, kapott egy új esélyt. A közeli Mount Angel elmegyógyintézet gondnoka lesz, de folyton családja jár eszében.
Feszült hangulatú pszichothriller a Sasszem forgatókönyvírójától.

Na így kell elrontani egy fasza történetet. Az ötlet egész jó, de a színészi alakítások, a rendezői munka teljesen tönkre vágja a filmet... kár érte. Sokkal, de sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle.

Értékelés: 6/10

IMDB: 6.4/10   10,731 szavazat

Tartalom (Port.hu): Lawrence Talbot gyermekkora azon az éjszakán ért véget, amikor édesanyja meghalt. Miután elhagyta Blackmoor álmos kis falucskáját, évtizedeken át próbált felépülni és felejteni. Ám amikor fivére menyasszonya, Gwen kinyomozza hollétét, hogy segítsen neki megtalálni elveszett szerelmét, Talbot hazatér, hogy részt vegyen a keresésben. Megtudja, hogy valami gyilkolja a falucska lakóit - valami, aminek brutális az ereje és kielégíthetetlen a vérszomja. Kiderül továbbá, hogy egy gyanús detektív érkezett a Scotland Yardról, aki nyomoz az ügyben. Ahogy Lawrence elkezdi összerakni a véres kirakós darabjait, tudomást szerez egy ősi átokról. Akit ez az átok sújt, az teliholdkor vérfarkassá változik. Ahhoz, hogy véget vessen az öldöklésnek és megvédje a nőt, akit közben megszeretett, Talbotnak el kell pusztítania a gonosz lényt a Blackmoort övező erdőben. Ám miközben a rémséges szörnyre vadászik, ez a hányatott múltú férfi felfedezi a saját sötét oldalát, amelyről elképzelni sem tudta, hogy létezik.

Náááh... pedig ha moziba megyek általában jó filmeket fogok ki. Most először tévedtem.Vizuális és hang effektek toppon vannak, a színészi játék, már kevésbé, a történet meg valójában semmi. Mintha csak új grafikával töltötték volna fel a régi farkasemberes filmeket.
Van egy férfi, egy nő. A férfit megharapja egy vérfarkas, közben egymásba szeretnek. És megy a harc hogy ki kit fog megölni... áááh... Hopkinstól sokkal többet vártam.

5/10

Az első részt a mai napig bármikor megnézem, mert ebben a témában az alapmű. Ez a "negyedik" rész meg elvileg a folytatása lenne, pontosabban a második rész után, de a Tokiói történések előtt játszódik.

Milyen lett a film? Pont olyan amilyet nem akartam, hogy legyen: hümmögősen jó. Vagyis jó is meg nem is. Jó a régi szereplőket látni, csak az a baj, hogy mindenki elvan magával és képtelen úgy kiteljesedni mint az első részben mert most mintha elvették volna a lehetőségeket tőlük. A csajok még mindig jók (csak kevés van belőlük) az autók még mindig gizdák (csak kevés van belőlük) a történet pedig nagyon langyos: a helyi fasza csávónak a legjobb autóvezető kell (kár, hogy nem a legbénább, úgy nagyobb poén lett volna) és Dom meg Brian ismét beszáll a buliba. Persze valami indíték is kell a dologhoz, meg ugye előjönnek a régi emlékek is, blablabla. Túl komoly lett a film. Meg kellett volna maradnia annak a laza, élvezetes, odaverős jelenetekkel operáló filmnek mint amilyen az első rész volt. Itt konkrétan 2 olyan autós jelenet van ami jó lett, ami még így is nagy szó mert összesen van vagy öt darab, és akkor sokat mondtam. A körítés viszont nem állja meg a helyét. Sokkal jobbra számítottam.

6/10

A nácik szerették az igazán tehetséges embereket magukba olvasztani (akár Riefenstahlról akár Wagnerről beszélünk, bár ez utóbbi már rég nem élt az ő idejükben, de mondhatni a "szellemiségét" szívta magába elsősorban Hitler). De az osztrák származású Fritz Lang a '30-as évek elején megszökött Németországból, és végül Amerikában kötött ki. Meglepő vagy sem: legnagyobb műveit Európában készítette és ezek azok amikre az emberek emlékeznek. A Nibelungok-at és a Metropolist követően 1931-ben megcsinálta legelső hangosbeszélő filmjét, az M-et (szintén zárojelben: a nácik ezt a filmet is meg akarták vétózni, mert azt hitték, hogy valami propaganda film készül ellenük. No comment).

Természetesen ennek az alkotásnak is van magyar vonatkozása, ugyanis a főszerepet elvállaló Peter Lorre magyar származású színész (a Máltai Sólyomban ő játssza Cairo-t, igaz ott már jóval soványabban). Az M története szerint viszont egy sorozatgyilkost alakít aki kislányokat csábít el, és végül öli meg őket anélkül, hogy bármi jelet hagyna maga után. Persze arra azért van ideje, hogy a sajtónak és a rendőröknek levelet írjon gaztetteiről, de az igen labilis ember mivoltára (egy kisebb cselt alkalmazva) idővel azért fény derül...

A film tele van olyan dolgokkal amik tagadhatatlanul hatással voltak a modernkori filmművészetre. Jelenetről-jelenetre, megszámlálhatatlanul követik egymást az olyan megoldások amelyeket később mind felhasználtak ( többek között a legelső olyan jelenet amely az egyik kislány elrablását mutatja be, egyszerűen zseniális lett). Nagyon tetszett, hogy bár kihasználhatta volna az öncélúságot, de Lang mégis maradt az egyszerű de lenyűgöző hasonlatoknál, ami a gyilkosságokat illeti. Lorre szerepe függetlenül attól, hogy nem sokat beszél vagy szerepel a vásznon, még így is kiteljesedik köszönhetően a hatalmas körítésnek, és a gyorsan egybevágott jeleneteknek. A rendőrség és az alvilág valamint az egyszerű emberek tömege szinte egymással verseng, hogy ítéletet hozzon efölött a gyengeelméjű ember fölött, majd felvetődik a kérdés: vajon van-e jogunk ahhoz, hogy önkényesen döntsünk mások élete felett, még akkor is ha a gyilkos már elkövette ezt a hibát?

Sokkal többet nem is merek írni erről az alkotásról, és azt hiszem nem is érdemes. Aki érdeklődik a filmek iránt, annak ezt egyszer látnia kell, bár a mai nézők számára (és számomra is) néhol kicsit vontatottnak tűnt. De az erre szánt befektetett idő mindenképpen megéri.

10/10

Az "M" IMDB adatlapja

Fritz Lang munkássága

Bitch Slap

IMDB: 4.6/10 1,884 szavazat

HomePage: http://www.bitchslapmovie.com/